• adaptív: alkalmazkodó
• adekvát: egyenlő értékű, a lényeget pontosan tükröző, megfelelő
• adhézió: különböző, szilárd és kondenzált fázisú anyagok között fellépő vonzó kölcsönhatás
• algézia: érzéketlenség, fájdalomhiány
• altruisztikus: másokra tekintettel levő, önzetlen
• altruizmus: populáción belüli, egyedek közti interakció, mely során egy egyed akár saját kárára is segíti egy fajtársát. A viselkedésforma előfordulási gyakorisága nagyjából egyenes arányban áll a genetikai hasonlósággal
• amfipatikus: víztaszító és vízkedvelő részeket egyaránt hordozó
• antagonisztikus: kibékíthetetlen ellentétben álló
• anticipál: megelőz, előre megtesz valamit, megjósol
• anti-intracepció: az (elfojtás hatékonyságát fenyegető) öntudatosság és az érzelmek elutasítása
• arousal: éberség, izgatottság, készenléti állapot, a tudat éberségi állapotának vegetatív alapja
• clearence: egy anyag ~-e az a plazmamennyiség, amely az adott anyagtól időegység alatt "megtisztul" a vesében
• deontológia: (deosz = kötelesség, logia = tudomány), a kötelesség tana vagy elmélete. Alapelve, hogy teljesíteni kell a kötelességet, be kell tartani minden erkölcsi szabályt. A cselekedet akkor értékes, erkölcsileg akkor helyes, ha minden egyes erkölcsi szabályhoz maradéktalanul igazodunk.
• depriváció: valamitől való megfosztottság
• diaphragma: rekeszizom, válaszfal
• diffúzió: anyagáramlási jelenség, melynek hajtóereje a sűrűségkülönbség
• distinkció: megkülönböztetés, elkülönítés
• diszpozíció: rendelkezés, intézkedés, utasítás, hajlam, készség (jó)kedv, hangulat
• disszociáció: elkülönülés, szétválás
• egyensúlyi potenciál: egy ion ~ja az a membránpotenciál

érték, ahol az adott ion koncentráció-gradiensének megfelelő vándorlása és a sejtmembrán elektromos töltése egyensúlyban van.

• elimináció eltávolítás; megszüntetés kiküszöbölés megsemmisülés, elpusztulás a természetes kiválogatódás során
• endogám: adott népességen belüli
• episztemológia: ismeretelmélet, a megismerés módszereivel foglalkozó tudomány
• eszkaláció: háború kiterjeszkedése; nem megoldott probléma felsőbb szintre való terjesztése; feljelentés(szleng)
• excitábilis: ingerelhető, izgatható
• facilitálás: folyamatsegítés, rávezetés a megoldásra
• fenomenológiai nézőpont: szubjektív tapasztalásra alapoz és azt vizsgálja, hogy az egyénnek milyen elképzelése van a világról, hogyan értelmezi az eseményeket. A fenomenológiai szemléletű pszichológusok inkább a belső élet és az egyéni élmények leírásával foglalkoznak, nem pedig a külső ingerek hatásaival (behaviorizmus), és nem is az információ észlelés és emlékezés általi feldolgozásával (kognitív pszichológia).(Egyik válfaja a humanisztikus nézőpont, amely azokkal a minőségekkel foglalkozik, amelyek az embert az állatoktól megkülönböztetik. A humanisztikusok az egyén fő motivációjának az önmegvalósítás felé való törekvést tekintik.)
• fluktuál: ingadozik, hullámzik; gyorsan (szabálytalanul) változik
• heurisztika: a problémamegoldás, a felfedezés, a feltalálás, felismerés, alkotó tevékenység törvényszerűségeinek és módszereinek tudománya
• holdudvarhatás: a személyészlelés jellegzetes torzítása, amelyben néhány pozitív vagy negatív vonás alapján értékelünk egy másik személyt oly módon, hogy az elsőként megfigyelt vonásokat kiterjesztjük a megítélendő személy összes tulajdonságára. A ~sal magyarázható az a gyakori feltételezés is, hogy a jó külsejű embereket a legtöbben intelligensnek, kedvesnek, vezető egyéniségnek tartanak. A ~sal lehet magyarázni az első benyomás fokozott jelentőségét is. Ez a torzítás önmagát beteljesítő jóslattá válva ahhoz vezethet, hogy azok a személyek, akik a felszínen könnyen megragadható tulajdonságaik alapján kedvező (vagy kedvezőtlen) értékelést kapnak és minduntalan pozitív (vagy negatív) elvárásokkal találkoznak, egy idő után maguk is az elvárásoknak megfelelő irányban változnak. (>Pygmalion-hatás)
• iatrogén: azoknak az elváltozásoknak a jellemzésére használt szó, amelyek az egészségügyi tevékenység - diagnosztikus vagy terápiás beavatkozás - eredményeként mellékhatásként jönnek létre
• incentív: ösztönző
• intersticiális: rácsközti, szövet közötti
• katexis: az energia befektetése valamilyen tevékenységbe, képzetbe vagy tárgyba (megszállás)
• koncentrációgrádiens: (diffúziós grádiens) (concentration gradient (diffusion gradient)) A koncentráció fokozatos változása az oldat vagy egy gáz egymás melletti régióiban, egységnyi térbeli elmozdulásra jutó koncentrációváltozás. Egyetlen dimenzióban való elmozdulás esetén az oldat vagy gáz két olyan régiója közötti koncentráció-különbség, amelyek közül az egyikben magasabb az oldott részecskék sűrűsége, a másikban pedig alacsonyabb. Spontán módon véletlenszerű mozgással az oldott részecskék a magasabb koncentrációjú régióból az alacsonyabb koncentrációjú régió felé mozdulnak el a diffúzió folyamatában egészen addig, amíg az oldott részecskék egyenletesen fognak eloszlani az oldatban vagy a gázban.
• kontiguitás: ha két esemény együttesen fordul elő, akkor asszociálódnak
• lézió: szövetkárosodás
• limbikus rendszer: a központi mag körül, az agyféltekék szélén körbefutva elhelyezkedő néhány agyterület, amely szoros kapcsolatban áll a hipotalamusszal
• maladaptív: rosszul alkalmazkodó
• motilitás: spontán független mozgásra való képesség
• nonkonformista: a fennálló rendhez, az uralkodó nézetekhez nem alkalmazkodó, azokat el nem fogadó személy
• obstruktív: elduguló
• oligarchia: kizsákmányolók kis csoportjának politikai és gazdasági uralma
• ontológia: a létről, a lét legáltalánosabb törvényeiről szóló filozófiai tanítás
• parafrazeál: saját szavaival elmondja
• perinatális: születés időszaka körüli
• polemizál: vitatkozik, disputál
• restriktív: korlátozó, megszorító
• szedálás: nyugtatás
• szekréció: elválasztás, a mirigyek váladéktermelő tevékenysége
• szfinkter: szűkítőér
• szomatikus: testi, testre vonatkozó
• szomatotópia: a zsigeri információ úgy képeződik le, ahogyan a testrészek egymás mellett helyet foglalnak
• szubsztancia: minden dolog és jelenség változatlannak képzelt végső alapja, lényege
• tautológia: ugyanazon szó vagy szószerkezet felesleges ismétlése, az adjekció révén létrejövő szolecizmus; stílus-, nyh-i és érvelési hiba.
• terminális: végén lévő, végleges
• transzcendentális: tapasztalattól függetlenül létező (én)
• ultrafiltráció: spontán független mozgásra való képesség
• vezikula: hólyagocska
• voluntarizmus: A végsőkig vitt relativizmus, olyan szubjektív idealista álláspont, amely az emberi akaraton kívüli tényezőket egyáltalán nem veszi figyelembe. A ~ az objektív törvényszerűségeket tetszőlegesen véli alkalmazni, formálni v. éppen hatályon kívül helyezni, s az erkölcsi választásban is az akarat kizárólagosságát hirdeti. A ~ mellőzi az emberen kívüli determinánsokat. A ~ ellentéte a fatalizmus, amely viszont egyáltalán nem lát lehetőséget az emberi cselekvés számára, végzetszerűnek tartja a szükségszerűségek és a körülmények érvényesülését.